elektromos
Hungarian
Etymology
From Latin electrum (“amber”) + -os (“adjective-forming suffix”).[1]
Pronunciation
Adjective
elektromos (comparative elektromosabb, superlative legelektromosabb)
- electric, electrical
- Synonym: villamos
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | elektromos | elektromosak |
| accusative | elektromosat | elektromosakat |
| dative | elektromosnak | elektromosaknak |
| instrumental | elektromossal | elektromosakkal |
| causal-final | elektromosért | elektromosakért |
| translative | elektromossá | elektromosakká |
| terminative | elektromosig | elektromosakig |
| essive-formal | elektromosként | elektromosakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | elektromosban | elektromosakban |
| superessive | elektromoson | elektromosakon |
| adessive | elektromosnál | elektromosaknál |
| illative | elektromosba | elektromosakba |
| sublative | elektromosra | elektromosakra |
| allative | elektromoshoz | elektromosakhoz |
| elative | elektromosból | elektromosakból |
| delative | elektromosról | elektromosakról |
| ablative | elektromostól | elektromosaktól |
| non-attributive possessive - singular |
elektromosé | elektromosaké |
| non-attributive possessive - plural |
elektromoséi | elektromosakéi |
Derived terms
(Expressions):
References
- ^ elektromos in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)