elektronikus

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Borrowing from English electronic.[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɛlɛktronikuʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: elekt‧ro‧ni‧kus

Adjective[edit]

elektronikus (comparative elektronikusabb, superlative legelektronikusabb)

  1. electronic (operating on the physical behavior of electrons)

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative elektronikus elektronikusak
accusative elektronikusat elektronikusakat
dative elektronikusnak elektronikusaknak
instrumental elektronikussal elektronikusakkal
causal-final elektronikusért elektronikusakért
translative elektronikussá elektronikusakká
terminative elektronikusig elektronikusakig
essive-formal elektronikusként elektronikusakként
essive-modal
inessive elektronikusban elektronikusakban
superessive elektronikuson elektronikusakon
adessive elektronikusnál elektronikusaknál
illative elektronikusba elektronikusakba
sublative elektronikusra elektronikusakra
allative elektronikushoz elektronikusakhoz
elative elektronikusból elektronikusakból
delative elektronikusról elektronikusakról
ablative elektronikustól elektronikusaktól

Derived terms[edit]

See also[edit]

References[edit]

Further reading[edit]