ellenállhatatlan

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

ellenáll +‎ -hatatlan

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɛlːɛnaːlɦɒtɒtlɒn]
  • Hyphenation: el‧len‧áll‧ha‧tat‧lan

Adjective[edit]

ellenállhatatlan (comparative ellenállhatatlanabb, superlative legellenállhatatlanabb)

  1. irresistible

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative ellenállhatatlan ellenállhatatlanok
accusative ellenállhatatlant ellenállhatatlanokat
dative ellenállhatatlannak ellenállhatatlanoknak
instrumental ellenállhatatlannal ellenállhatatlanokkal
causal-final ellenállhatatlanért ellenállhatatlanokért
translative ellenállhatatlanná ellenállhatatlanokká
terminative ellenállhatatlanig ellenállhatatlanokig
essive-formal ellenállhatatlanként ellenállhatatlanokként
essive-modal ellenállhatatlanul
inessive ellenállhatatlanban ellenállhatatlanokban
superessive ellenállhatatlanon ellenállhatatlanokon
adessive ellenállhatatlannál ellenállhatatlanoknál
illative ellenállhatatlanba ellenállhatatlanokba
sublative ellenállhatatlanra ellenállhatatlanokra
allative ellenállhatatlanhoz ellenállhatatlanokhoz
elative ellenállhatatlanból ellenállhatatlanokból
delative ellenállhatatlanról ellenállhatatlanokról
ablative ellenállhatatlantól ellenállhatatlanoktól

Derived terms[edit]