elmeszakértő
Hungarian
Etymology
elme (“mind; mental”) + szakértő (“expert, specialist”)
Pronunciation
Noun
elmeszakértő (plural elmeszakértők)
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | elmeszakértő | elmeszakértők |
accusative | elmeszakértőt | elmeszakértőket |
dative | elmeszakértőnek | elmeszakértőknek |
instrumental | elmeszakértővel | elmeszakértőkkel |
causal-final | elmeszakértőért | elmeszakértőkért |
translative | elmeszakértővé | elmeszakértőkké |
terminative | elmeszakértőig | elmeszakértőkig |
essive-formal | elmeszakértőként | elmeszakértőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | elmeszakértőben | elmeszakértőkben |
superessive | elmeszakértőn | elmeszakértőkön |
adessive | elmeszakértőnél | elmeszakértőknél |
illative | elmeszakértőbe | elmeszakértőkbe |
sublative | elmeszakértőre | elmeszakértőkre |
allative | elmeszakértőhöz | elmeszakértőkhöz |
elative | elmeszakértőből | elmeszakértőkből |
delative | elmeszakértőről | elmeszakértőkről |
ablative | elmeszakértőtől | elmeszakértőktől |
non-attributive possessive - singular |
elmeszakértőé | elmeszakértőké |
non-attributive possessive - plural |
elmeszakértőéi | elmeszakértőkéi |
Possessive forms of elmeszakértő | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | elmeszakértőm | elmeszakértőim |
2nd person sing. | elmeszakértőd | elmeszakértőid |
3rd person sing. | elmeszakértője | elmeszakértői |
1st person plural | elmeszakértőnk | elmeszakértőink |
2nd person plural | elmeszakértőtök | elmeszakértőitek |
3rd person plural | elmeszakértőjük | elmeszakértőik |