etán

See also: etan, étan, and Etan

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛtaːn]
• Hyphenation: etán

Noun

etán (plural etánok)

1. (organic chemistry) ethane

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	etán	etánok
accusative	etánt	etánokat
dative	etánnak	etánoknak
instrumental	etánnal	etánokkal
causal-final	etánért	etánokért
translative	etánná	etánokká
terminative	etánig	etánokig
essive-formal	etánként	etánokként
essive-modal	—	—
inessive	etánban	etánokban
superessive	etánon	etánokon
adessive	etánnál	etánoknál
illative	etánba	etánokba
sublative	etánra	etánokra
allative	etánhoz	etánokhoz
elative	etánból	etánokból
delative	etánról	etánokról
ablative	etántól	etánoktól
non-attributive possessive - singular	etáné	etánoké
non-attributive possessive - plural	etánéi	etánokéi

Possessive forms of etán
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	etánom	etánjaim
2nd person sing.	etánod	etánjaid
3rd person sing.	etánja	etánjai
1st person plural	etánunk	etánjaink
2nd person plural	etánotok	etánjaitok
3rd person plural	etánjuk	etánjaik