feddhetetlen

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

fedd +‎ -hetetlen (adjective-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈfɛthɛtɛtlɛn]
  • Hyphenation: fedd‧he‧tet‧len

Adjective

[edit]

feddhetetlen (comparative feddhetetlenebb, superlative legfeddhetetlenebb)

  1. irreproachable, blameless, impeccable

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative feddhetetlen feddhetetlenek
accusative feddhetetlent feddhetetleneket
dative feddhetetlennek feddhetetleneknek
instrumental feddhetetlennel feddhetetlenekkel
causal-final feddhetetlenért feddhetetlenekért
translative feddhetetlenné feddhetetlenekké
terminative feddhetetlenig feddhetetlenekig
essive-formal feddhetetlenként feddhetetlenekként
essive-modal feddhetetlenül
inessive feddhetetlenben feddhetetlenekben
superessive feddhetetlenen feddhetetleneken
adessive feddhetetlennél feddhetetleneknél
illative feddhetetlenbe feddhetetlenekbe
sublative feddhetetlenre feddhetetlenekre
allative feddhetetlenhez feddhetetlenekhez
elative feddhetetlenből feddhetetlenekből
delative feddhetetlenről feddhetetlenekről
ablative feddhetetlentől feddhetetlenektől
non-attributive
possessive - singular
feddhetetlené feddhetetleneké
non-attributive
possessive - plural
feddhetetlenéi feddhetetlenekéi

Further reading

[edit]