fogadalom

Hungarian

Etymology

fogad +‎ -alom (noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfoɡɒdɒlom]
• Hyphenation: fo‧ga‧da‧lom

Noun

fogadalom (plural fogadalmak)

1. pledge, resolution (solemn promise)

Declension

Inflection of fogadalom
	singular	plural
nominative	fogadalom	fogadalmak
accusative	fogadalmat	fogadalmakat
dative	fogadalomnak	fogadalmaknak
instrumental	fogadalommal	fogadalmakkal
causal-final	fogadalomért	fogadalmakért
translative	fogadalommá	fogadalmakká
terminative	fogadalomig	fogadalmakig
essive-formal	fogadalomként	fogadalmakként
essive-modal	fogadalmul	—
inessive	fogadalomban	fogadalmakban
superessive	fogadalmon	fogadalmakon
adessive	fogadalomnál	fogadalmaknál
illative	fogadalomba	fogadalmakba
sublative	fogadalomra	fogadalmakra
allative	fogadalomhoz	fogadalmakhoz
elative	fogadalomból	fogadalmakból
delative	fogadalomról	fogadalmakról
ablative	fogadalomtól	fogadalmaktól
non-attributive possessive - singular	fogadalomé	fogadalmaké
non-attributive possessive - plural	fogadaloméi	fogadalmakéi

Possessive forms of fogadalom
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	fogadalmam	fogadalmaim
2nd person sing.	fogadalmad	fogadalmaid
3rd person sing.	fogadalma	fogadalmai
1st person plural	fogadalmunk	fogadalmaink
2nd person plural	fogadalmatok	fogadalmaitok
3rd person plural	fogadalmuk	fogadalmaik

Derived terms

• fogadalmi

 

Compound words

• cserkészfogadalom
• fogadalomtétel

 

Further reading

• fogadalom in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN