frenetikus

Hungarian

Borrowed from German frenetisch (“frenetic”), from French frénétique (“frenetic”), from Latin phreneticus (“mad”), from Ancient Greek *φρενητικός (*phrenētikós), correctly φρενιτικός (phrenitikós, “mad, suffering from inflammation of the brain”), from φρενῖτις (phrenîtis, “inflammation of the brain”), from φρήν (phrḗn, “the brain”).^[1] With Latinate -ikus ending.

frenetikus (comparative frenetikusabb, superlative legfrenetikusabb)

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	frenetikus	frenetikusak
accusative	frenetikusat	frenetikusakat
dative	frenetikusnak	frenetikusaknak
instrumental	frenetikussal	frenetikusakkal
causal-final	frenetikusért	frenetikusakért
translative	frenetikussá	frenetikusakká
terminative	frenetikusig	frenetikusakig
essive-formal	frenetikusként	frenetikusakként
essive-modal	—	—
inessive	frenetikusban	frenetikusakban
superessive	frenetikuson	frenetikusakon
adessive	frenetikusnál	frenetikusaknál
illative	frenetikusba	frenetikusakba
sublative	frenetikusra	frenetikusakra
allative	frenetikushoz	frenetikusakhoz
elative	frenetikusból	frenetikusakból
delative	frenetikusról	frenetikusakról
ablative	frenetikustól	frenetikusaktól
non-attributive possessive - singular	frenetikusé	frenetikusaké
non-attributive possessive - plural	frenetikuséi	frenetikusakéi

^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN