földbirtokos

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

föld (land) +‎ birtokos (owner)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈføldbirtokoʃ]
  • Hyphenation: föld‧bir‧to‧kos

Noun

[edit]

földbirtokos (plural földbirtokosok)

  1. landowner

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative földbirtokos földbirtokosok
accusative földbirtokost földbirtokosokat
dative földbirtokosnak földbirtokosoknak
instrumental földbirtokossal földbirtokosokkal
causal-final földbirtokosért földbirtokosokért
translative földbirtokossá földbirtokosokká
terminative földbirtokosig földbirtokosokig
essive-formal földbirtokosként földbirtokosokként
essive-modal
inessive földbirtokosban földbirtokosokban
superessive földbirtokoson földbirtokosokon
adessive földbirtokosnál földbirtokosoknál
illative földbirtokosba földbirtokosokba
sublative földbirtokosra földbirtokosokra
allative földbirtokoshoz földbirtokosokhoz
elative földbirtokosból földbirtokosokból
delative földbirtokosról földbirtokosokról
ablative földbirtokostól földbirtokosoktól
non-attributive
possessive - singular
földbirtokosé földbirtokosoké
non-attributive
possessive - plural
földbirtokoséi földbirtokosokéi
Possessive forms of földbirtokos
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. földbirtokosom földbirtokosaim
2nd person sing. földbirtokosod földbirtokosaid
3rd person sing. földbirtokosa földbirtokosai
1st person plural földbirtokosunk földbirtokosaink
2nd person plural földbirtokosotok földbirtokosaitok
3rd person plural földbirtokosuk földbirtokosaik

Further reading

[edit]