górcső

Hungarian

Etymology

From dialectal gór (“long, large”) +‎ cső (“tube”) (i.e. magnifying tube).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɡoːrt͡ʃøː]
• Hyphenation: gór‧cső

Noun

górcső (plural górcsövek)

1. (archaic) microscope

   Synonym: mikroszkóp

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	górcső	górcsövek
accusative	górcsövet	górcsöveket
dative	górcsőnek	górcsöveknek
instrumental	górcsővel	górcsövekkel
causal-final	górcsőért	górcsövekért
translative	górcsővé	górcsövekké
terminative	górcsőig	górcsövekig
essive-formal	górcsőként	górcsövekként
essive-modal	—	—
inessive	górcsőben	górcsövekben
superessive	górcsövön	górcsöveken
adessive	górcsőnél	górcsöveknél
illative	górcsőbe	górcsövekbe
sublative	górcsőre	górcsövekre
allative	górcsőhöz	górcsövekhez
elative	górcsőből	górcsövekből
delative	górcsőről	górcsövekről
ablative	górcsőtől	górcsövektől
non-attributive possessive - singular	górcsőé	górcsöveké
non-attributive possessive - plural	górcsőéi	górcsövekéi

Possessive forms of górcső
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	górcsövem	górcsöveim
2nd person sing.	górcsöved	górcsöveid
3rd person sing.	górcsöve	górcsövei
1st person plural	górcsövünk	górcsöveink
2nd person plural	górcsövetek	górcsöveitek
3rd person plural	górcsövük	górcsöveik

Derived terms

• górcsövez
• górcső alá vesz (still in use)