gúnyos

Hungarian

Etymology

From gúny (“ridicule, mockery, sarcasm”) +‎ -os (adjective-forming suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɡuːɲoʃ]
• Rhymes: -oʃ
• Hyphenation: gú‧nyos
• Syllabification: gú‧nyos

Adjective

gúnyos (comparative gúnyosabb, superlative leggúnyosabb)

1. derisive, sarcastic, mocking (expressing or characterized by derision)

   Synonym: gunyoros

Declension

Inflection of gúnyos

	singular	plural
nominative	gúnyos	gúnyosak
accusative	gúnyosat gúnyost	gúnyosakat
dative	gúnyosnak	gúnyosaknak
instrumental	gúnyossal	gúnyosakkal
causal-final	gúnyosért	gúnyosakért
translative	gúnyossá	gúnyosakká
terminative	gúnyosig	gúnyosakig
essive-formal	gúnyosként	gúnyosakként
essive-modal	—	—
inessive	gúnyosban	gúnyosakban
superessive	gúnyoson	gúnyosakon
adessive	gúnyosnál	gúnyosaknál
illative	gúnyosba	gúnyosakba
sublative	gúnyosra	gúnyosakra
allative	gúnyoshoz	gúnyosakhoz
elative	gúnyosból	gúnyosakból
delative	gúnyosról	gúnyosakról
ablative	gúnyostól	gúnyosaktól
non-attributive possessive – singular	gúnyosé	gúnyosaké
non-attributive possessive – plural	gúnyoséi	gúnyosakéi

Derived terms

• gúnyosan
• gúnyosság

See also

Dictionary usage labels (Stílusminősítések)

• átvitt értelemben (“figuratively”)
• bizalmas (“colloquial”)
• durva (“vulgar”)
• elavult (“obsolete”)
• gúnyos (“sarcastic”)
• gyermeknyelv (“childish”)
• hivatalos (“formal”)
• irodalmi (“literary”)
• kedveskedő (“endearing”)
• népies (“folksy”)
• régies (“archaic”)
• ritka (“rare”)
• rosszalló (“pejorative”)
• szépítő (“euphemistic”)
• szleng (“slang”)
• tájszó (“dialectal”)
• történelmi (“historical”)
• tréfás (“humorous”)
• túlzó (“exaggerated”)
• választékos (“higher register”)

Further reading

• gúnyos in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.