gyakori
Hungarian
Etymology
From dialectal gyakor (“many, frequent”) + -i.[1]
Pronunciation
Adjective
gyakori (comparative gyakoribb, superlative leggyakoribb)
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | gyakori | gyakoriak |
| accusative | gyakorit | gyakoriakat |
| dative | gyakorinak | gyakoriaknak |
| instrumental | gyakorival | gyakoriakkal |
| causal-final | gyakoriért | gyakoriakért |
| translative | gyakorivá | gyakoriakká |
| terminative | gyakoriig | gyakoriakig |
| essive-formal | gyakoriként | gyakoriakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | gyakoriban | gyakoriakban |
| superessive | gyakorin | gyakoriakon |
| adessive | gyakorinál | gyakoriaknál |
| illative | gyakoriba | gyakoriakba |
| sublative | gyakorira | gyakoriakra |
| allative | gyakorihoz | gyakoriakhoz |
| elative | gyakoriból | gyakoriakból |
| delative | gyakoriról | gyakoriakról |
| ablative | gyakoritól | gyakoriaktól |
| non-attributive possessive - singular |
gyakorié | gyakoriaké |
| non-attributive possessive - plural |
gyakoriéi | gyakoriakéi |
Derived terms
Related terms
References
- ^ gyakori in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)