híresztel

Hungarian

Etymology

From hír (“news, rumor”) +‎ -eszt (causative suffix) + -el (verb-forming suffix). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhiːrɛstɛl]
• Hyphenation: hí‧resz‧tel
• Rhymes: -ɛl

Verb

híresztel

1. (transitive, derogatory) to rumor, gossip (to spread unpleasant information; about someone or something: -ról/-ről)

   Azt híresztelik, hogy leváltják a vállalat igazgatóját. ― It is rumored that the director of the company will be replaced.

   Azt híresztelik róla, hogy elbocsátották a munkájából. ― Rumor has it that he/she was fired from his/her job.

Conjugation

conjugation of híresztel

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	híresztelek	híresztelsz	híresztel	híresztelünk	híreszteltek	híresztelnek
		Def.	híresztelem	híreszteled	híreszteli	híreszteljük	híresztelitek	híresztelik
		2nd-p. o.	híresztellek	―
	Past	Indef.	híreszteltem	híreszteltél	híresztelt	híreszteltünk	híreszteltetek	híreszteltek
		Def.	híreszteltem	híresztelted	híresztelte	híreszteltük	híreszteltétek	híresztelték
		2nd-p. o.	híreszteltelek	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. híresztelni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	híresztelék	híresztelél	híresztele	híresztelénk	híresztelétek	híresztelének
		Def.	híresztelém	híreszteléd	híresztelé	híresztelénk	híresztelétek	híresztelék
		2nd-p. o.	híresztelélek	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. híresztel vala, híresztelt vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	híresztelendek	híresztelendesz	híresztelend	híresztelendünk	híresztelendetek	híresztelendenek
		Def.	híresztelendem	híresztelended	híresztelendi	híresztelendjük	híresztelenditek	híresztelendik
		2nd-p. o.	híresztelendelek	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	híresztelnék	híresztelnél	híresztelne	híresztelnénk	híresztelnétek	híresztelnének
		Def.	híresztelném	híresztelnéd	híresztelné	híresztelnénk (or híresztelnők)	híresztelnétek	híresztelnék
		2nd-p. o.	híresztelnélek	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. híresztelt volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	híreszteljek	híresztelj or híreszteljél	híreszteljen	híreszteljünk	híreszteljetek	híreszteljenek
		Def.	híreszteljem	híreszteld or híreszteljed	híresztelje	híreszteljük	híreszteljétek	híreszteljék
		2nd-p. o.	híreszteljelek	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. híresztelt légyen
Infinitive	híresztelni		híresztelnem	híresztelned	híresztelnie	híresztelnünk	híresztelnetek	híresztelniük
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	híresztelés		híresztelő	híresztelt	híresztelendő	híresztelve (híresztelvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

potential conjugation of híresztel

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	híresztelhetek	híresztelhetsz	híresztelhet	híresztelhetünk	híresztelhettek	híresztelhetnek
		Def.	híresztelhetem	híresztelheted	híresztelheti	híresztelhetjük	híresztelhetitek	híresztelhetik
		2nd-p. o.	híresztelhetlek	―
	Past	Indef.	híresztelhettem	híresztelhettél	híresztelhetett	híresztelhettünk	híresztelhettetek	híresztelhettek
		Def.	híresztelhettem	híresztelhetted	híresztelhette	híresztelhettük	híresztelhettétek	híresztelhették
		2nd-p. o.	híresztelhettelek	―
	Archaic Preterit	Indef.	híresztelheték	híresztelhetél	híresztelhete	híresztelheténk	híresztelhetétek	híresztelhetének
		Def.	híresztelhetém	híresztelhetéd	híresztelheté	híresztelheténk	híresztelhetétek	híresztelheték
		2nd-p. o.	híresztelhetélek	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. híresztelhet vala, híresztelhetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	híresztelhetendek or híresztelandhatok	híresztelhetendesz or híresztelandhatsz	híresztelhetend or híresztelandhat	híresztelhetendünk or híresztelandhatunk	híresztelhetendetek or híresztelandhattok	híresztelhetendenek or híresztelandhatnak
		Def.	híresztelhetendem or híresztelandhatom	híresztelhetended or híresztelandhatod	híresztelhetendi or híresztelandhatja	híresztelhetendjük or híresztelandhatjuk	híresztelhetenditek or híresztelandhatjátok	híresztelhetendik or híresztelandhatják
		2nd-p. o.	híresztelhetendelek or híresztelandhatlak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	híresztelhetnék	híresztelhetnél	híresztelhetne	híresztelhetnénk	híresztelhetnétek	híresztelhetnének
		Def.	híresztelhetném	híresztelhetnéd	híresztelhetné	híresztelhetnénk (or híresztelhetnők)	híresztelhetnétek	híresztelhetnék
		2nd-p. o.	híresztelhetnélek	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. híresztelhetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	híresztelhessek	híresztelhess or híresztelhessél	híresztelhessen	híresztelhessünk	híresztelhessetek	híresztelhessenek
		Def.	híresztelhessem	híresztelhesd or híresztelhessed	híresztelhesse	híresztelhessük	híresztelhessétek	híresztelhessék
		2nd-p. o.	híresztelhesselek	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. híresztelhetett légyen
Inf.	(híresztelhetni)		(híresztelhetnem)	(híresztelhetned)	(híresztelhetnie)	(híresztelhetnünk)	(híresztelhetnetek)	(híresztelhetniük)
Positive adjective			híresztelhető	Neg. adj.	híresztelhetetlen	Adv. part.	(híresztelhetve / híresztelhetvén)

Derived terms

(With verbal prefixes):

• elhíresztel
• kihíresztel
• széjjelhíresztel
• széthíresztel

Further reading

• híresztel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN