hő

See also: Appendix:Variations of "ho"

Hungarian

Etymology

Of unknown origin.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhøː]

• Audio

  (file)

Noun

hő (plural hők)

1. heat

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	hő	hők
accusative	hőt	hőket
dative	hőnek	hőknek
instrumental	hővel	hőkkel
causal-final	hőért	hőkért
translative	hővé	hőkké
terminative	hőig	hőkig
essive-formal	hőként	hőkként
essive-modal	—	—
inessive	hőben	hőkben
superessive	hőn	hőkön
adessive	hőnél	hőknél
illative	hőbe	hőkbe
sublative	hőre	hőkre
allative	hőhöz	hőkhöz
elative	hőből	hőkből
delative	hőről	hőkről
ablative	hőtől	hőktől
non-attributive possessive - singular	hőé	hőké
non-attributive possessive - plural	hőéi	hőkéi

Possessive forms of hő
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	hőm	hőim
2nd person sing.	hőd	hőid
3rd person sing.	hője	hői
1st person plural	hőnk	hőink
2nd person plural	hőtök	hőitek
3rd person plural	hőjük	hőik

Derived terms

• heves
• hevít
• hevül
• hőség

Compound words

• hőguta
• hőhullám
• hőmérő
• hőmérséklet
• hősugárzó
• hőtan
• hővezetés