hűtlenség

Hungarian

Etymology

hűtlen +‎ -ség

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhyːtlɛnʃeːɡ]
• Hyphenation: hűt‧len‧ség

Noun

hűtlenség

1. unfaithfulness, disloyalty, infidelity

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	hűtlenség	hűtlenségek
accusative	hűtlenséget	hűtlenségeket
dative	hűtlenségnek	hűtlenségeknek
instrumental	hűtlenséggel	hűtlenségekkel
causal-final	hűtlenségért	hűtlenségekért
translative	hűtlenséggé	hűtlenségekké
terminative	hűtlenségig	hűtlenségekig
essive-formal	hűtlenségként	hűtlenségekként
essive-modal	—	—
inessive	hűtlenségben	hűtlenségekben
superessive	hűtlenségen	hűtlenségeken
adessive	hűtlenségnél	hűtlenségeknél
illative	hűtlenségbe	hűtlenségekbe
sublative	hűtlenségre	hűtlenségekre
allative	hűtlenséghez	hűtlenségekhez
elative	hűtlenségből	hűtlenségekből
delative	hűtlenségről	hűtlenségekről
ablative	hűtlenségtől	hűtlenségektől
non-attributive possessive - singular	hűtlenségé	hűtlenségeké
non-attributive possessive - plural	hűtlenségéi	hűtlenségekéi

Possessive forms of hűtlenség
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	hűtlenségem	hűtlenségeim
2nd person sing.	hűtlenséged	hűtlenségeid
3rd person sing.	hűtlensége	hűtlenségei
1st person plural	hűtlenségünk	hűtlenségeink
2nd person plural	hűtlenségetek	hűtlenségeitek
3rd person plural	hűtlenségük	hűtlenségeik

Derived terms

• hűtlenségi