impresszum
Hungarian
Etymology
From German Impressum, from Latin impressum.[1]
Pronunciation
Noun
impresszum (plural impresszumok)
- imprint (the name and details of a publisher or printer, as printed in a book, etc.)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | impresszum | impresszumok |
| accusative | impresszumot | impresszumokat |
| dative | impresszumnak | impresszumoknak |
| instrumental | impresszummal | impresszumokkal |
| causal-final | impresszumért | impresszumokért |
| translative | impresszummá | impresszumokká |
| terminative | impresszumig | impresszumokig |
| essive-formal | impresszumként | impresszumokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | impresszumban | impresszumokban |
| superessive | impresszumon | impresszumokon |
| adessive | impresszumnál | impresszumoknál |
| illative | impresszumba | impresszumokba |
| sublative | impresszumra | impresszumokra |
| allative | impresszumhoz | impresszumokhoz |
| elative | impresszumból | impresszumokból |
| delative | impresszumról | impresszumokról |
| ablative | impresszumtól | impresszumoktól |
| non-attributive possessive - singular |
impresszumé | impresszumoké |
| non-attributive possessive - plural |
impresszuméi | impresszumokéi |
| Possessive forms of impresszum | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | impresszumom | impresszumaim |
| 2nd person sing. | impresszumod | impresszumaid |
| 3rd person sing. | impresszuma | impresszumai |
| 1st person plural | impresszumunk | impresszumaink |
| 2nd person plural | impresszumotok | impresszumaitok |
| 3rd person plural | impresszumuk | impresszumaik |
References
- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN