kísérletező

From Wiktionary, the free dictionary
Archived revision by Adam78 (talk | contribs) as of 16:48, 6 January 2020.
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

Etymology

kísérletezik +‎

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkiːʃeːrlɛtɛzøː]
  • Hyphenation: kí‧sér‧le‧te‧ző

Verb

kísérletező

  1. (deprecated template usage) present participle of kísérletezik

Adjective

kísérletező (comparative kísérletezőbb, superlative legkísérletezőbb)

  1. experimenting (one who performs experiments)

Noun

kísérletező (plural kísérletezők)

  1. experimenter, experimentalist, trier

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative kísérletező kísérletezők
accusative kísérletezőt kísérletezőket
dative kísérletezőnek kísérletezőknek
instrumental kísérletezővel kísérletezőkkel
causal-final kísérletezőért kísérletezőkért
translative kísérletezővé kísérletezőkké
terminative kísérletezőig kísérletezőkig
essive-formal kísérletezőként kísérletezőkként
essive-modal
inessive kísérletezőben kísérletezőkben
superessive kísérletezőn kísérletezőkön
adessive kísérletezőnél kísérletezőknél
illative kísérletezőbe kísérletezőkbe
sublative kísérletezőre kísérletezőkre
allative kísérletezőhöz kísérletezőkhöz
elative kísérletezőből kísérletezőkből
delative kísérletezőről kísérletezőkről
ablative kísérletezőtől kísérletezőktől
non-attributive
possessive - singular
kísérletezőé kísérletezőké
non-attributive
possessive - plural
kísérletezőéi kísérletezőkéi
Possessive forms of kísérletező
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kísérletezőm kísérletezőim
2nd person sing. kísérleteződ kísérletezőid
3rd person sing. kísérletezője kísérletezői
1st person plural kísérletezőnk kísérletezőink
2nd person plural kísérletezőtök kísérletezőitek
3rd person plural kísérletezőjük kísérletezőik