közönyös
Hungarian
Etymology
közöny (“indifference”) + -ös (adjective-forming suffix)[1]
Pronunciation
Adjective
közönyös (comparative közönyösebb, superlative legközönyösebb)
- indifferent, uninterested, detached
- Synonyms: egykedvű, indifferens, közömbös
Declension
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | közönyös | közönyösek |
accusative | közönyöset | közönyöseket |
dative | közönyösnek | közönyöseknek |
instrumental | közönyössel | közönyösekkel |
causal-final | közönyösért | közönyösekért |
translative | közönyössé | közönyösekké |
terminative | közönyösig | közönyösekig |
essive-formal | közönyösként | közönyösekként |
essive-modal | — | — |
inessive | közönyösben | közönyösekben |
superessive | közönyösön | közönyöseken |
adessive | közönyösnél | közönyöseknél |
illative | közönyösbe | közönyösekbe |
sublative | közönyösre | közönyösekre |
allative | közönyöshöz | közönyösekhez |
elative | közönyösből | közönyösekből |
delative | közönyösről | közönyösekről |
ablative | közönyöstől | közönyösektől |
non-attributive possessive - singular |
közönyösé | közönyöseké |
non-attributive possessive - plural |
közönyöséi | közönyösekéi |
Derived terms
References
- ^ közönyös in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- közönyös in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’An Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN