keresztelő

Hungarian

Etymology

keresztel +‎ -ő

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkɛrɛstɛløː]
• Hyphenation: ke‧resz‧te‧lő

Verb

keresztelő

1. (deprecated template usage) present participle of keresztel

Adjective

keresztelő

1. baptizing, christening

Noun

keresztelő (plural keresztelők)

1. baptist
2. baptism, christening

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	keresztelő	keresztelők
accusative	keresztelőt	keresztelőket
dative	keresztelőnek	keresztelőknek
instrumental	keresztelővel	keresztelőkkel
causal-final	keresztelőért	keresztelőkért
translative	keresztelővé	keresztelőkké
terminative	keresztelőig	keresztelőkig
essive-formal	keresztelőként	keresztelőkként
essive-modal	—	—
inessive	keresztelőben	keresztelőkben
superessive	keresztelőn	keresztelőkön
adessive	keresztelőnél	keresztelőknél
illative	keresztelőbe	keresztelőkbe
sublative	keresztelőre	keresztelőkre
allative	keresztelőhöz	keresztelőkhöz
elative	keresztelőből	keresztelőkből
delative	keresztelőről	keresztelőkről
ablative	keresztelőtől	keresztelőktől
non-attributive possessive - singular	keresztelőé	keresztelőké
non-attributive possessive - plural	keresztelőéi	keresztelőkéi

Possessive forms of keresztelő
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	keresztelőm	keresztelőim
2nd person sing.	keresztelőd	keresztelőid
3rd person sing.	keresztelőja	keresztelői
1st person plural	keresztelőnk	keresztelőink
2nd person plural	keresztelőtok	keresztelőitok
3rd person plural	keresztelőjuk	keresztelőik