kozmikus

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Borrowed from English cosmic, from Latin cosmicus, from Ancient Greek κοσμικός (kosmikós).[1] With Latinate -ikus ending.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkozmikuʃ]
  • Hyphenation: koz‧mi‧kus
  • Rhymes: -uʃ

Adjective

[edit]

kozmikus (comparative kozmikusabb, superlative legkozmikusabb)

  1. cosmic

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative kozmikus kozmikusak
accusative kozmikusat kozmikusakat
dative kozmikusnak kozmikusaknak
instrumental kozmikussal kozmikusakkal
causal-final kozmikusért kozmikusakért
translative kozmikussá kozmikusakká
terminative kozmikusig kozmikusakig
essive-formal kozmikusként kozmikusakként
essive-modal
inessive kozmikusban kozmikusakban
superessive kozmikuson kozmikusakon
adessive kozmikusnál kozmikusaknál
illative kozmikusba kozmikusakba
sublative kozmikusra kozmikusakra
allative kozmikushoz kozmikusakhoz
elative kozmikusból kozmikusakból
delative kozmikusról kozmikusakról
ablative kozmikustól kozmikusaktól
non-attributive
possessive - singular
kozmikusé kozmikusaké
non-attributive
possessive - plural
kozmikuséi kozmikusakéi

See also

[edit]

References

[edit]
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

[edit]
  • kozmikus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN