kozmikus

Hungarian

Etymology

Borrowed from English cosmic, from Latin cosmicus, from Ancient Greek κοσμικός (kosmikós). With Latinate -ikus ending.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkozmikuʃ]
• Hyphenation: koz‧mi‧kus
• Rhymes: -uʃ

Adjective

kozmikus (comparative kozmikusabb, superlative legkozmikusabb)

1. cosmic

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	kozmikus	kozmikusak
accusative	kozmikusat	kozmikusakat
dative	kozmikusnak	kozmikusaknak
instrumental	kozmikussal	kozmikusakkal
causal-final	kozmikusért	kozmikusakért
translative	kozmikussá	kozmikusakká
terminative	kozmikusig	kozmikusakig
essive-formal	kozmikusként	kozmikusakként
essive-modal	—	—
inessive	kozmikusban	kozmikusakban
superessive	kozmikuson	kozmikusakon
adessive	kozmikusnál	kozmikusaknál
illative	kozmikusba	kozmikusakba
sublative	kozmikusra	kozmikusakra
allative	kozmikushoz	kozmikusakhoz
elative	kozmikusból	kozmikusakból
delative	kozmikusról	kozmikusakról
ablative	kozmikustól	kozmikusaktól
non-attributive possessive - singular	kozmikusé	kozmikusaké
non-attributive possessive - plural	kozmikuséi	kozmikusakéi

See also

• Appendix:Hungarian words ending in -ikus

Further reading

• kozmikus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN