kötelessége

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

kötelesség +‎ -e (possessive suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkøtɛlɛʃːeːɡɛ]
  • Hyphenation: kö‧te‧les‧sé‧ge

Noun

[edit]

kötelessége

  1. third-person singular single-possession possessive of kötelesség

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kötelessége
accusative kötelességét
dative kötelességének
instrumental kötelességével
causal-final kötelességéért
translative kötelességévé
terminative kötelességéig
essive-formal kötelességeként
essive-modal kötelességéül
inessive kötelességében
superessive kötelességén
adessive kötelességénél
illative kötelességébe
sublative kötelességére
allative kötelességéhez
elative kötelességéből
delative kötelességéről
ablative kötelességétől
non-attributive
possessive - singular
kötelességéé
non-attributive
possessive - plural
kötelességééi