levegőtlen

Hungarian

levegő (“air”) +‎ -tlen (“without, -less”)

levegőtlen (comparative levegőtlenebb, superlative leglevegőtlenebb)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	levegőtlen	levegőtlenek
accusative	levegőtlent	levegőtleneket
dative	levegőtlennek	levegőtleneknek
instrumental	levegőtlennel	levegőtlenekkel
causal-final	levegőtlenért	levegőtlenekért
translative	levegőtlenné	levegőtlenekké
terminative	levegőtlenig	levegőtlenekig
essive-formal	levegőtlenként	levegőtlenekként
essive-modal	levegőtlenül	—
inessive	levegőtlenben	levegőtlenekben
superessive	levegőtlenen	levegőtleneken
adessive	levegőtlennél	levegőtleneknél
illative	levegőtlenbe	levegőtlenekbe
sublative	levegőtlenre	levegőtlenekre
allative	levegőtlenhez	levegőtlenekhez
elative	levegőtlenből	levegőtlenekből
delative	levegőtlenről	levegőtlenekről
ablative	levegőtlentől	levegőtlenektől
non-attributive possessive - singular	levegőtlené	levegőtleneké
non-attributive possessive - plural	levegőtlenéi	levegőtlenekéi