megbízhatatlan

Hungarian

Etymology

From megbízik +‎ -hatatlan.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛɡbiːshɒtɒtlɒn]
• Hyphenation: meg‧bíz‧ha‧tat‧lan

Adjective

megbízhatatlan (comparative megbízhatatlanabb, superlative legmegbízhatatlanabb)

1. unreliable, untrustworthy

   Antonym: megbízható

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	megbízhatatlan	megbízhatatlanok
accusative	megbízhatatlant	megbízhatatlanokat
dative	megbízhatatlannak	megbízhatatlanoknak
instrumental	megbízhatatlannal	megbízhatatlanokkal
causal-final	megbízhatatlanért	megbízhatatlanokért
translative	megbízhatatlanná	megbízhatatlanokká
terminative	megbízhatatlanig	megbízhatatlanokig
essive-formal	megbízhatatlanként	megbízhatatlanokként
essive-modal	megbízhatatlanul	—
inessive	megbízhatatlanban	megbízhatatlanokban
superessive	megbízhatatlanon	megbízhatatlanokon
adessive	megbízhatatlannál	megbízhatatlanoknál
illative	megbízhatatlanba	megbízhatatlanokba
sublative	megbízhatatlanra	megbízhatatlanokra
allative	megbízhatatlanhoz	megbízhatatlanokhoz
elative	megbízhatatlanból	megbízhatatlanokból
delative	megbízhatatlanról	megbízhatatlanokról
ablative	megbízhatatlantól	megbízhatatlanoktól
non-attributive possessive - singular	megbízhatatlané	megbízhatatlanoké
non-attributive possessive - plural	megbízhatatlanéi	megbízhatatlanokéi

Derived terms

• megbízhatatlanság

 

Further reading

• megbízhatatlan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN