megszentségteleníthetetlen

Hungarian

Etymology

megszentségtelenít +‎ -hetetlen

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛksɛnt͡ʃeːktɛlɛniːthɛtɛtlɛn]
• Hyphenation: meg‧szent‧ség‧te‧le‧nít‧he‧tet‧len

Adjective

megszentségteleníthetetlen (comparative megszentségteleníthetetlenebb, superlative legmegszentségteleníthetetlenebb)

1. unable to be desecrated

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	megszentségteleníthetetlen	megszentségteleníthetetlenek
accusative	megszentségteleníthetetlent	megszentségteleníthetetleneket
dative	megszentségteleníthetetlennek	megszentségteleníthetetleneknek
instrumental	megszentségteleníthetetlennel	megszentségteleníthetetlenekkel
causal-final	megszentségteleníthetetlenért	megszentségteleníthetetlenekért
translative	megszentségteleníthetetlenné	megszentségteleníthetetlenekké
terminative	megszentségteleníthetetlenig	megszentségteleníthetetlenekig
essive-formal	megszentségteleníthetetlenként	megszentségteleníthetetlenekként
essive-modal	megszentségteleníthetetlenül	—
inessive	megszentségteleníthetetlenben	megszentségteleníthetetlenekben
superessive	megszentségteleníthetetlenen	megszentségteleníthetetleneken
adessive	megszentségteleníthetetlennél	megszentségteleníthetetleneknél
illative	megszentségteleníthetetlenbe	megszentségteleníthetetlenekbe
sublative	megszentségteleníthetetlenre	megszentségteleníthetetlenekre
allative	megszentségteleníthetetlenhez	megszentségteleníthetetlenekhez
elative	megszentségteleníthetetlenből	megszentségteleníthetetlenekből
delative	megszentségteleníthetetlenről	megszentségteleníthetetlenekről
ablative	megszentségteleníthetetlentől	megszentségteleníthetetlenektől
non-attributive possessive - singular	megszentségteleníthetetlené	megszentségteleníthetetleneké
non-attributive possessive - plural	megszentségteleníthetetlenéi	megszentségteleníthetetlenekéi

Derived terms

• megszentségteleníthetetlenség