ominózus

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From Latin ominosus(foreboding).[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈominoːzuʃ]
  • Hyphenation: omi‧nó‧zus

Adjective[edit]

ominózus (comparative ominózusabb, superlative legominózusabb)

  1. ominous

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative ominózus ominózusak
accusative ominózusat ominózusakat
dative ominózusnak ominózusaknak
instrumental ominózussal ominózusakkal
causal-final ominózusért ominózusakért
translative ominózussá ominózusakká
terminative ominózusig ominózusakig
essive-formal ominózusként ominózusakként
essive-modal
inessive ominózusban ominózusakban
superessive ominózuson ominózusakon
adessive ominózusnál ominózusaknál
illative ominózusba ominózusakba
sublative ominózusra ominózusakra
allative ominózushoz ominózusakhoz
elative ominózusból ominózusakból
delative ominózusról ominózusakról
ablative ominózustól ominózusaktól

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2