perlekedik

Hungarian

Etymology

perel (“to quarrel; sue, litigate”) +‎ -ekedik (verb-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈpɛrlɛkɛdik]
• Hyphenation: per‧le‧ke‧dik
• Rhymes: -ɛdik

Verb

perlekedik

1. (intransitive) to quarrel, squabble, fight

   Synonyms: civakodik, veszekszik, marakodik, torzsalkodik, civódik

2. (intransitive, archaic) to sue, litigate (to carry on a lawsuit)

   Synonym: pereskedik

Conjugation

conjugation of perlekedik

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	perlekedem or perlekedek	perlekedsz	perlekedik	perlekedünk	perlekedtek	perlekednek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	perlekedtem	perlekedtél	perlekedett	perlekedtünk	perlekedtetek	perlekedtek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	perlekednék	perlekednél	perlekedne	perlekednénk	perlekednétek	perlekednének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	perlekedjek  or perlekedjem	perlekedj or perlekedjél	perlekedjen	perlekedjünk	perlekedjetek	perlekedjenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Infinitive	perlekedni		perlekednem	perlekedned	perlekednie	perlekednünk	perlekednetek	perlekedniük
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			perlekedés	perlekedő	perlekedett	―	perlekedve	perlekedhet

Further reading

• perlekedik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN