piszkál

Hungarian

Etymology

From an unattested stem +‎ -kál (“frequentative suffix”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈpiskaːl]
• Hyphenation: pisz‧kál

Verb

piszkál

1. (transitive) to pick, needle
2. (transitive) to cavil, tease, provoke
3. (transitive) to vex, annoy, badger

Conjugation

conjugation of piszkál

Infinitive			piszkálni
Past participle			piszkált
Present participle			piszkáló
Future participle			piszkálandó
Adverbial participle			piszkálva
Potential			piszkálhat
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative mood	Present	Indefinite	piszkálok	piszkálsz	piszkál	piszkálunk	piszkáltok	piszkálnak
		Definite	piszkálom én téged/titeket piszkállak	piszkálod	piszkálja	piszkáljuk	piszkáljátok	piszkálják
	Past	Indefinite	piszkáltam	piszkáltál	piszkált	piszkáltunk	piszkáltatok	piszkáltak
		Definite	piszkáltam én téged/titeket piszkáltalak	piszkáltad	piszkálta	piszkáltuk	piszkáltátok	piszkálták
Conditional mood	Present	Indefinite	piszkálnék	piszkálnál	piszkálna	piszkálnánk	piszkálnátok	piszkálnának
		Definite	piszkálnám én téged/titeket piszkálnálak	piszkálnád	piszkálná	piszkálnánk	piszkálnátok	piszkálnák
Subjunctive mood	Present	Indefinite	piszkáljak	piszkálj or piszkáljál	piszkáljon	piszkáljunk	piszkáljatok	piszkáljanak
		Definite	piszkáljam én téged/titeket piszkáljalak	piszkáld or piszkáljad	piszkálja	piszkáljuk	piszkáljátok	piszkálják
Conjugated infinitive			piszkálnom	piszkálnod	piszkálnia	piszkálnunk	piszkálnotok	piszkálniuk

Derived terms

• piszkálás
• piszkálódik

(With verbal prefixes):

• belepiszkál
• felpiszkál
• kipiszkál
• megpiszkál