piszkál

Hungarian

Etymology

From an unattested stem + -kál (frequentative suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈpiskaːl]
• Hyphenation: pisz‧kál
• Rhymes: -aːl

Verb

piszkál

1. (transitive) to pick, needle
2. (transitive) to cavil, tease, provoke
3. (transitive) to vex, annoy, badger

Conjugation

conjugation of piszkál

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	piszkálok	piszkálsz	piszkál	piszkálunk	piszkáltok	piszkálnak
		Def.	piszkálom	piszkálod	piszkálja	piszkáljuk	piszkáljátok	piszkálják
		2nd-p. o.	piszkállak	―
	Past	Indef.	piszkáltam	piszkáltál	piszkált	piszkáltunk	piszkáltatok	piszkáltak
		Def.	piszkáltam	piszkáltad	piszkálta	piszkáltuk	piszkáltátok	piszkálták
		2nd-p. o.	piszkáltalak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	piszkálnék	piszkálnál	piszkálna	piszkálnánk	piszkálnátok	piszkálnának
		Def.	piszkálnám	piszkálnád	piszkálná	piszkálnánk (or piszkálnók)	piszkálnátok	piszkálnák
		2nd-p. o.	piszkálnálak	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	piszkáljak	piszkálj or piszkáljál	piszkáljon	piszkáljunk	piszkáljatok	piszkáljanak
		Def.	piszkáljam	piszkáld or piszkáljad	piszkálja	piszkáljuk	piszkáljátok	piszkálják
		2nd-p. o.	piszkáljalak	―
Infinitive	piszkálni		piszkálnom	piszkálnod	piszkálnia	piszkálnunk	piszkálnotok	piszkálniuk
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			piszkálás	piszkáló	piszkált	piszkálandó	piszkálva	piszkálhat

Derived terms

• piszkálás
• piszkálódik

 

(With verbal prefixes):

• belepiszkál
• felpiszkál
• kipiszkál
• megpiszkál

Further reading

• piszkál in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN