plasztikus

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Borrowing from German plastisch with Latinized ending.[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈplɒstikuʃ]
  • Hyphenation: plasz‧ti‧kus

Adjective[edit]

plasztikus (comparative plasztikusabb, superlative legplasztikusabb)

  1. plastic, sculpturesque

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative plasztikus plasztikusak
accusative plasztikusat plasztikusakat
dative plasztikusnak plasztikusaknak
instrumental plasztikussal plasztikusakkal
causal-final plasztikusért plasztikusakért
translative plasztikussá plasztikusakká
terminative plasztikusig plasztikusakig
essive-formal plasztikusként plasztikusakként
essive-modal
inessive plasztikusban plasztikusakban
superessive plasztikuson plasztikusakon
adessive plasztikusnál plasztikusaknál
illative plasztikusba plasztikusakba
sublative plasztikusra plasztikusakra
allative plasztikushoz plasztikusakhoz
elative plasztikusból plasztikusakból
delative plasztikusról plasztikusakról
ablative plasztikustól plasztikusaktól

See also[edit]

References[edit]