szelíd
Hungarian
Etymology
Of unknown origin.[1]
Pronunciation
Adjective
szelíd (comparative szelídebb, superlative legszelídebb)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szelíd | szelídek |
| accusative | szelídet | szelídeket |
| dative | szelídnek | szelídeknek |
| instrumental | szelíddel | szelídekkel |
| causal-final | szelídért | szelídekért |
| translative | szelíddé | szelídekké |
| terminative | szelídig | szelídekig |
| essive-formal | szelídként | szelídekként |
| essive-modal | szelídül | — |
| inessive | szelídben | szelídekben |
| superessive | szelíden | szelídeken |
| adessive | szelídnél | szelídeknél |
| illative | szelídbe | szelídekbe |
| sublative | szelídre | szelídekre |
| allative | szelídhez | szelídekhez |
| elative | szelídből | szelídekből |
| delative | szelídről | szelídekről |
| ablative | szelídtől | szelídektől |
| non-attributive possessive - singular |
szelídé | szelídeké |
| non-attributive possessive - plural |
szelídéi | szelídekéi |
Antonyms
Derived terms
(Compound words):
References
- ^ szelíd in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)