szisztematikus

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Borrowing from German systematisch with Latinized ending, from French systematique.[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈsistɛmɒtikuʃ]
  • Hyphenation: szisz‧te‧ma‧ti‧kus

Adjective[edit]

szisztematikus (not comparable)

  1. systematic

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative szisztematikus szisztematikusak
accusative szisztematikusat szisztematikusakat
dative szisztematikusnak szisztematikusaknak
instrumental szisztematikussal szisztematikusakkal
causal-final szisztematikusért szisztematikusakért
translative szisztematikussá szisztematikusakká
terminative szisztematikusig szisztematikusakig
essive-formal szisztematikusként szisztematikusakként
essive-modal
inessive szisztematikusban szisztematikusakban
superessive szisztematikuson szisztematikusakon
adessive szisztematikusnál szisztematikusaknál
illative szisztematikusba szisztematikusakba
sublative szisztematikusra szisztematikusakra
allative szisztematikushoz szisztematikusakhoz
elative szisztematikusból szisztematikusakból
delative szisztematikusról szisztematikusakról
ablative szisztematikustól szisztematikusaktól

See also[edit]

References[edit]