tágulékony

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

tágul (to expand) +‎ -ékony (adjective-forming suffix denoting ability or tendency)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈtaːɡuleːkoɲ]
  • Hyphenation: tá‧gu‧lé‧kony
  • Rhymes: -oɲ

Adjective

[edit]

tágulékony (comparative tágulékonyabb, superlative legtágulékonyabb)

  1. expandable (having the capacity to be easily expanded)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative tágulékony tágulékonyak
accusative tágulékonyat tágulékonyakat
dative tágulékonynak tágulékonyaknak
instrumental tágulékonnyal tágulékonyakkal
causal-final tágulékonyért tágulékonyakért
translative tágulékonnyá tágulékonyakká
terminative tágulékonyig tágulékonyakig
essive-formal tágulékonyként tágulékonyakként
essive-modal
inessive tágulékonyban tágulékonyakban
superessive tágulékonyon tágulékonyakon
adessive tágulékonynál tágulékonyaknál
illative tágulékonyba tágulékonyakba
sublative tágulékonyra tágulékonyakra
allative tágulékonyhoz tágulékonyakhoz
elative tágulékonyból tágulékonyakból
delative tágulékonyról tágulékonyakról
ablative tágulékonytól tágulékonyaktól
non-attributive
possessive - singular
tágulékonyé tágulékonyaké
non-attributive
possessive - plural
tágulékonyéi tágulékonyakéi

Derived terms

[edit]