térdű

Hungarian

Etymology

térd (“knee”) +‎ -ű (adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈteːrdyː]
• Hyphenation: tér‧dű

Adjective

térdű (not comparable)

1. -kneed, with a …… knee or knees (having a specific kind of knee[s])

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	térdű	térdűek
accusative	térdűt	térdűeket
dative	térdűnek	térdűeknek
instrumental	térdűvel	térdűekkel
causal-final	térdűért	térdűekért
translative	térdűvé	térdűekké
terminative	térdűig	térdűekig
essive-formal	térdűként	térdűekként
essive-modal	—	—
inessive	térdűben	térdűekben
superessive	térdűn	térdűeken
adessive	térdűnél	térdűeknél
illative	térdűbe	térdűekbe
sublative	térdűre	térdűekre
allative	térdűhöz	térdűekhez
elative	térdűből	térdűekből
delative	térdűről	térdűekről
ablative	térdűtől	térdűektől
non-attributive possessive - singular	térdűé	térdűeké
non-attributive possessive - plural	térdűéi	térdűekéi

Coordinate terms

• (second elements of parasynthetic body-part compounds) testű, agyarú, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, begyű, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csápú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, heréjű, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, markú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, öklű, patájú, petéjű, pofájú, púpú, sarkú, sejtű, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tökű, tüdejű, ujjú, üstökű, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, sziklevelű, szikű, törzsű, tövű, virágú, virágzatú