tünékeny

Hungarian

Alternative forms

• tűnékeny (misspelling)

Etymology

tűnik (“to appear”) +‎ -ékeny (adjective-forming suffix denoting ability or tendency)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtyneːkɛɲ]
• Hyphenation: tü‧né‧keny
• Rhymes: -ɛɲ

Adjective

tünékeny (comparative tünékenyebb, superlative legtünékenyebb)

1. evanescent, transient, ephemeral

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	tünékeny	tünékenyek
accusative	tünékenyet	tünékenyeket
dative	tünékenynek	tünékenyeknek
instrumental	tünékennyel	tünékenyekkel
causal-final	tünékenyért	tünékenyekért
translative	tünékennyé	tünékenyekké
terminative	tünékenyig	tünékenyekig
essive-formal	tünékenyként	tünékenyekként
essive-modal	—	—
inessive	tünékenyben	tünékenyekben
superessive	tünékenyen	tünékenyeken
adessive	tünékenynél	tünékenyeknél
illative	tünékenybe	tünékenyekbe
sublative	tünékenyre	tünékenyekre
allative	tünékenyhez	tünékenyekhez
elative	tünékenyből	tünékenyekből
delative	tünékenyről	tünékenyekről
ablative	tünékenytől	tünékenyektől
non-attributive possessive - singular	tünékenyé	tünékenyeké
non-attributive possessive - plural	tünékenyéi	tünékenyekéi

Derived terms

• tünékenyen
• tünékenység

 

Further reading

• tünékeny in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN