tehetetlen

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From tesz +‎ -hetetlen

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈtɛhɛtɛtlɛn]
  • Hyphenation: te‧he‧tet‧len

Adjective[edit]

tehetetlen (comparative tehetetlenebb, superlative legtehetetlenebb)

  1. powerless

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative tehetetlen tehetetlenek
accusative tehetetlent tehetetleneket
dative tehetetlennek tehetetleneknek
instrumental tehetetlennel tehetetlenekkel
causal-final tehetetlenért tehetetlenekért
translative tehetetlenné tehetetlenekké
terminative tehetetlenig tehetetlenekig
essive-formal tehetetlenként tehetetlenekként
essive-modal tehetetlenül
inessive tehetetlenben tehetetlenekben
superessive tehetetlenen tehetetleneken
adessive tehetetlennél tehetetleneknél
illative tehetetlenbe tehetetlenekbe
sublative tehetetlenre tehetetlenekre
allative tehetetlenhez tehetetlenekhez
elative tehetetlenből tehetetlenekből
delative tehetetlenről tehetetlenekről
ablative tehetetlentől tehetetlenektől

Derived terms[edit]