zsebeim

Hungarian

Etymology

zseb +‎ -eim (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈʒɛbɛjim]
• Hyphenation: zse‧be‧im

Noun

zsebeim

1. first-person singular multiple-possession possessive of zseb

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	—	zsebeim
accusative	—	zsebeimet
dative	—	zsebeimnek
instrumental	—	zsebeimmel
causal-final	—	zsebeimért
translative	—	zsebeimmé
terminative	—	zsebeimig
essive-formal	—	zsebeimként
essive-modal	—	zsebeimül
inessive	—	zsebeimben
superessive	—	zsebeimen
adessive	—	zsebeimnél
illative	—	zsebeimbe
sublative	—	zsebeimre
allative	—	zsebeimhez
elative	—	zsebeimből
delative	—	zsebeimről
ablative	—	zsebeimtől
non-attributive possessive - singular	—	zsebeimé
non-attributive possessive - plural	—	zsebeiméi