cél

See also cel

Hungarian

Etymology

From German Ziel.

Pronunciation

• IPA: /ˈtseːl/

Noun

cél (plural célok)

1. target
2. goal
3. finish

Declension

declension of cél singular plural nominative cél célok accusative célt célokat dative célnak céloknak instrumental céllal célokkal causal-final célért célokért translative céllá célokká terminative célig célokig essive-formal célként célokként essive-modal - - inessive célban célokban superessive célon célokon adessive célnál céloknál illative célba célokba sublative célra célokra allative célhoz célokhoz elative célból célokból delative célról célokról ablative céltól céloktól

possessives of cél possessor singular possession plural possession 1st person sing. célom céljaim 2nd person sing. célod céljaid 3rd person sing. célja céljai 1st person plural célunk céljaink 2nd person plural célotok céljaitok 3rd person plural céljuk céljaik

Derived terms

• célszerű

Compound words

• céllövő
• céllövölde
• célnyelv
• célpont
• célravezető

Expressions

• a cél szentesíti az eszközt

---

Kashubian

Noun

cél m

1. aim
2. purpose