merőleges

Hungarian

Etymology

From the archaic adjective merő (“vertical”) +‎ -leg (adverb-forming suffix) + -es (adjective-forming suffix), created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛrøːlɛɡɛʃ]
• Hyphenation: me‧rő‧le‧ges
• Rhymes: -ɛʃ

Adjective

merőleges (not generally comparable, comparative merőlegesebb, superlative legmerőlegesebb)

1. (geometry) orthogonal, perpendicular, at right angles (to something: -ra/-re)

   Antonym: párhuzamos

   Rajzolj egy merőleges vonalat az alapra. ― Draw a line perpendicular to the base.

Declension

Inflection of merőleges
	singular	plural
nominative	merőleges	merőlegesek
accusative	merőlegeset merőlegest	merőlegeseket
dative	merőlegesnek	merőlegeseknek
instrumental	merőlegessel	merőlegesekkel
causal-final	merőlegesért	merőlegesekért
translative	merőlegessé	merőlegesekké
terminative	merőlegesig	merőlegesekig
essive-formal	merőlegesként	merőlegesekként
essive-modal	—	—
inessive	merőlegesben	merőlegesekben
superessive	merőlegesen	merőlegeseken
adessive	merőlegesnél	merőlegeseknél
illative	merőlegesbe	merőlegesekbe
sublative	merőlegesre	merőlegesekre
allative	merőlegeshez	merőlegesekhez
elative	merőlegesből	merőlegesekből
delative	merőlegesről	merőlegesekről
ablative	merőlegestől	merőlegesektől
non-attributive possessive - singular	merőlegesé	merőlegeseké
non-attributive possessive - plural	merőlegeséi	merőlegesekéi

Noun

merőleges (plural merőlegesek)

1. (geometry) perpendicular, normal (a line or vector that is perpendicular to another)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	merőleges	merőlegesek
accusative	merőlegest	merőlegeseket
dative	merőlegesnek	merőlegeseknek
instrumental	merőlegessel	merőlegesekkel
causal-final	merőlegesért	merőlegesekért
translative	merőlegessé	merőlegesekké
terminative	merőlegesig	merőlegesekig
essive-formal	merőlegesként	merőlegesekként
essive-modal	—	—
inessive	merőlegesben	merőlegesekben
superessive	merőlegesen	merőlegeseken
adessive	merőlegesnél	merőlegeseknél
illative	merőlegesbe	merőlegesekbe
sublative	merőlegesre	merőlegesekre
allative	merőlegeshez	merőlegesekhez
elative	merőlegesből	merőlegesekből
delative	merőlegesről	merőlegesekről
ablative	merőlegestől	merőlegesektől
non-attributive possessive - singular	merőlegesé	merőlegeseké
non-attributive possessive - plural	merőlegeséi	merőlegesekéi

Possessive forms of merőleges
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	merőlegesem	merőlegeseim
2nd person sing.	merőlegesed	merőlegeseid
3rd person sing.	merőlegese	merőlegesei
1st person plural	merőlegesünk	merőlegeseink
2nd person plural	merőlegesetek	merőlegeseitek
3rd person plural	merőlegesük	merőlegeseik

Further reading

• merőleges in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN