névutó

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

név +‎ utó

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈneːvutoː]
  • Hyphenation: név‧utó
  • Rhymes: -toː

Noun

[edit]

névutó (plural névutók)

  1. (grammar) postposition (equivalent of English preposition except it comes after the word it refers to)

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative névutó névutók
accusative névutót névutókat
dative névutónak névutóknak
instrumental névutóval névutókkal
causal-final névutóért névutókért
translative névutóvá névutókká
terminative névutóig névutókig
essive-formal névutóként névutókként
essive-modal
inessive névutóban névutókban
superessive névutón névutókon
adessive névutónál névutóknál
illative névutóba névutókba
sublative névutóra névutókra
allative névutóhoz névutókhoz
elative névutóból névutókból
delative névutóról névutókról
ablative névutótól névutóktól
non-attributive
possessive - singular
névutóé névutóké
non-attributive
possessive - plural
névutóéi névutókéi
Possessive forms of névutó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. névutóm névutóim
2nd person sing. névutód névutóid
3rd person sing. névutója névutói
1st person plural névutónk névutóink
2nd person plural névutótok névutóitok
3rd person plural névutójuk névutóik

Derived terms

[edit]
Compound words

See also

[edit]

Further reading

[edit]
  • névutó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN