érint

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: erint

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

ér(to reach) +‎ -int(instantaneous suffix). [1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈeːrint]
  • (file)
  • Hyphenation: érint

Verb[edit]

érint

  1. (transitive) to touch

Conjugation[edit]

Derived terms[edit]

(With verbal prefixes):

References[edit]

  1. ^ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6