érvényes

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

érvény +‎ -es

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈeːrveːɲɛʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: ér‧vé‧nyes

Adjective[edit]

érvényes (comparative érvényesebb, superlative legérvényesebb)

  1. valid (acceptable, proper or correct)

Declension[edit]

Inflection of érvényes
singular plural
nominative érvényes érvényesek
accusative érvényeset
érvényest
érvényeseket
dative érvényesnek érvényeseknek
instrumental érvényessel érvényesekkel
causal-final érvényesért érvényesekért
translative érvényessé érvényesekké
terminative érvényesig érvényesekig
essive-formal érvényesként érvényesekként
essive-modal
inessive érvényesben érvényesekben
superessive érvényesen érvényeseken
adessive érvényesnél érvényeseknél
illative érvényesbe érvényesekbe
sublative érvényesre érvényesekre
allative érvényeshez érvényesekhez
elative érvényesből érvényesekből
delative érvényesről érvényesekről
ablative érvényestől érvényesektől

Antonyms[edit]

Derived terms[edit]