észszerűség

Hungarian

Etymology

észszerű +‎ -ség

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈeːsːɛryːʃeːɡ]
• Hyphenation: ész‧sze‧rű‧ség

Noun

észszerűség (plural észszerűségek)

1. rationality, reasonableness

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	észszerűség	észszerűségek
accusative	észszerűséget	észszerűségeket
dative	észszerűségnek	észszerűségeknek
instrumental	észszerűséggel	észszerűségekkel
causal-final	észszerűségért	észszerűségekért
translative	észszerűséggé	észszerűségekké
terminative	észszerűségig	észszerűségekig
essive-formal	észszerűségként	észszerűségekként
essive-modal	—	—
inessive	észszerűségben	észszerűségekben
superessive	észszerűségen	észszerűségeken
adessive	észszerűségnél	észszerűségeknél
illative	észszerűségbe	észszerűségekbe
sublative	észszerűségre	észszerűségekre
allative	észszerűséghez	észszerűségekhez
elative	észszerűségből	észszerűségekből
delative	észszerűségről	észszerűségekről
ablative	észszerűségtől	észszerűségektől
non-attributive possessive - singular	észszerűségé	észszerűségeké
non-attributive possessive - plural	észszerűségéi	észszerűségekéi

Possessive forms of észszerűség
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	észszerűségem	észszerűségeim
2nd person sing.	észszerűséged	észszerűségeid
3rd person sing.	észszerűsége	észszerűségei
1st person plural	észszerűségünk	észszerűségeink
2nd person plural	észszerűségetek	észszerűségeitek
3rd person plural	észszerűségük	észszerűségeik