írástudatlan

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

írás +‎ tudatlan

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈiːraːʃtudɒtlɒn]
  • Hyphenation: írás‧tu‧dat‧lan

Adjective[edit]

írástudatlan (comparative írástudatlanabb, superlative legírástudatlanabb)

  1. illiterate, unlettered, analphabet (unable to read and write)

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative írástudatlan írástudatlanok
accusative írástudatlant írástudatlanokat
dative írástudatlannak írástudatlanoknak
instrumental írástudatlannal írástudatlanokkal
causal-final írástudatlanért írástudatlanokért
translative írástudatlanná írástudatlanokká
terminative írástudatlanig írástudatlanokig
essive-formal írástudatlanként írástudatlanokként
essive-modal
inessive írástudatlanban írástudatlanokban
superessive írástudatlanon írástudatlanokon
adessive írástudatlannál írástudatlanoknál
illative írástudatlanba írástudatlanokba
sublative írástudatlanra írástudatlanokra
allative írástudatlanhoz írástudatlanokhoz
elative írástudatlanból írástudatlanokból
delative írástudatlanról írástudatlanokról
ablative írástudatlantól írástudatlanoktól

Synonyms[edit]

Noun[edit]

írástudatlan (plural írástudatlanok)

  1. illiterate (person)

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative írástudatlan írástudatlanok
accusative írástudatlant írástudatlanokat
dative írástudatlannak írástudatlanoknak
instrumental írástudatlannal írástudatlanokkal
causal-final írástudatlanért írástudatlanokért
translative írástudatlanná írástudatlanokká
terminative írástudatlanig írástudatlanokig
essive-formal írástudatlanként írástudatlanokként
essive-modal
inessive írástudatlanban írástudatlanokban
superessive írástudatlanon írástudatlanokon
adessive írástudatlannál írástudatlanoknál
illative írástudatlanba írástudatlanokba
sublative írástudatlanra írástudatlanokra
allative írástudatlanhoz írástudatlanokhoz
elative írástudatlanból írástudatlanokból
delative írástudatlanról írástudatlanokról
ablative írástudatlantól írástudatlanoktól
Possessive forms of írástudatlan
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. írástudatlanom írástudatlanjaim
2nd person sing. írástudatlanod írástudatlanjaid
3rd person sing. írástudatlanja írástudatlanjai
1st person plural írástudatlanunk írástudatlanjaink
2nd person plural írástudatlanotok írástudatlanjaitok
3rd person plural írástudatlanjuk írástudatlanjaik