óhatatlan

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

ó (to guard, protect) +‎ -hatatlan

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈoːɦɒtɒtlɒn]
  • Hyphenation: óha‧tat‧lan

Adjective[edit]

óhatatlan (comparative óhatatlanabb, superlative legóhatatlanabb)

  1. inevitable

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative óhatatlan óhatatlanok
accusative óhatatlant óhatatlanokat
dative óhatatlannak óhatatlanoknak
instrumental óhatatlannal óhatatlanokkal
causal-final óhatatlanért óhatatlanokért
translative óhatatlanná óhatatlanokká
terminative óhatatlanig óhatatlanokig
essive-formal óhatatlanként óhatatlanokként
essive-modal óhatatlanul
inessive óhatatlanban óhatatlanokban
superessive óhatatlanon óhatatlanokon
adessive óhatatlannál óhatatlanoknál
illative óhatatlanba óhatatlanokba
sublative óhatatlanra óhatatlanokra
allative óhatatlanhoz óhatatlanokhoz
elative óhatatlanból óhatatlanokból
delative óhatatlanról óhatatlanokról
ablative óhatatlantól óhatatlanoktól

Derived terms[edit]