öngól

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

ön- +‎ gól

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈøŋɡoːl/
  • Hyphenation: ön‧gól

Noun[edit]

öngól ‎(plural öngólok)

  1. (soccer) own goal

Declension[edit]

Inflection (plural in -ok, back harmony)
singular plural
nominative öngól öngólok
accusative öngólt öngólokat
dative öngólnak öngóloknak
instrumental öngóllal öngólokkal
causal-final öngólért öngólokért
translative öngóllá öngólokká
terminative öngólig öngólokig
essive-formal öngólként öngólokként
essive-modal
inessive öngólban öngólokban
superessive öngólon öngólokon
adessive öngólnál öngóloknál
illative öngólba öngólokba
sublative öngólra öngólokra
allative öngólhoz öngólokhoz
elative öngólból öngólokból
delative öngólról öngólokról
ablative öngóltól öngóloktól
Possessive forms of öngól
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. öngólom öngóljaim
2nd person sing. öngólod öngóljaid
3rd person sing. öngólja öngóljai
1st person plural öngólunk öngóljaink
2nd person plural öngólotok öngóljaitok
3rd person plural öngóljuk öngóljaik