újszülött

Hungarian

Etymology

új (“new”) +‎ szülött (“born”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈuːjsyløtː]
• Hyphenation: új‧szü‧lött

Noun

újszülött (plural újszülöttek)

1. newborn (a recently born baby)

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	újszülött	újszülöttek
accusative	újszülöttet	újszülötteket
dative	újszülöttnek	újszülötteknek
instrumental	újszülöttel	újszülöttekkel
causal-final	újszülöttért	újszülöttekért
translative	újszülötté	újszülöttekké
terminative	újszülöttig	újszülöttekig
essive-formal	újszülöttként	újszülöttekként
essive-modal	—	—
inessive	újszülöttben	újszülöttekben
superessive	újszülöttön	újszülötteken
adessive	újszülöttnél	újszülötteknél
illative	újszülöttbe	újszülöttekbe
sublative	újszülöttre	újszülöttekre
allative	újszülötthöz	újszülöttekhez
elative	újszülöttből	újszülöttekből
delative	újszülöttről	újszülöttekről
ablative	újszülöttől	újszülöttektől
non-attributive possessive - singular	újszülötté	újszülötteké
non-attributive possessive - plural	újszülöttéi	újszülöttekéi

Possessive forms of újszülött
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	újszülöttem	újszülöttjeim
2nd person sing.	újszülötted	újszülöttjeid
3rd person sing.	újszülöttje	újszülöttjei
1st person plural	újszülöttünk	újszülöttjeink
2nd person plural	újszülöttetek	újszülöttjeitek
3rd person plural	újszülöttjük	újszülöttjeik

Synonyms

• csecsemő
• kisbaba