útja

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

út +‎ -ja(possessive suffix)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈuːcːɒ]
  • Hyphenation: út‧ja

Noun[edit]

útja

  1. third-person singular (single possession) possessive of út

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative útja
accusative útját
dative útjának
instrumental útjával
causal-final útjáért
translative útjává
terminative útjáig
essive-formal útjaként
essive-modal útjául
inessive útjában
superessive útján
adessive útjánál
illative útjába
sublative útjára
allative útjához
elative útjából
delative útjáról
ablative útjától