ütköző

Hungarian

Etymology

ütközik +‎ -ő

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈytkøzøː]
• Hyphenation: üt‧kö‧ző
• Rhymes: -zøː

Participle

ütköző

1. present participle of ütközik

Noun

ütköző (plural ütközők)

1. bumper, fender, stop

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	ütköző	ütközők
accusative	ütközőt	ütközőket
dative	ütközőnek	ütközőknek
instrumental	ütközővel	ütközőkkel
causal-final	ütközőért	ütközőkért
translative	ütközővé	ütközőkké
terminative	ütközőig	ütközőkig
essive-formal	ütközőként	ütközőkként
essive-modal	—	—
inessive	ütközőben	ütközőkben
superessive	ütközőn	ütközőkön
adessive	ütközőnél	ütközőknél
illative	ütközőbe	ütközőkbe
sublative	ütközőre	ütközőkre
allative	ütközőhöz	ütközőkhöz
elative	ütközőből	ütközőkből
delative	ütközőről	ütközőkről
ablative	ütközőtől	ütközőktől
non-attributive possessive - singular	ütközőé	ütközőké
non-attributive possessive - plural	ütközőéi	ütközőkéi

Possessive forms of ütköző
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	ütközőm	ütközőim
2nd person sing.	ütköződ	ütközőid
3rd person sing.	ütközője	ütközői
1st person plural	ütközőnk	ütközőink
2nd person plural	ütközőtök	ütközőitek
3rd person plural	ütközőjük	ütközőik

Derived terms

• ütközőzóna

Further reading

• ütköző in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN