űrkutatás

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Hungarian Wikipedia has an article on:
Wikipedia hu

Etymology[edit]

űr (space) +‎ kutatás (research)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈyːrkutɒtaːʃ]
  • Hyphenation: űr‧ku‧ta‧tás

Noun[edit]

űrkutatás (plural űrkutatások)

  1. space research

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative űrkutatás űrkutatások
accusative űrkutatást űrkutatásokat
dative űrkutatásnak űrkutatásoknak
instrumental űrkutatással űrkutatásokkal
causal-final űrkutatásért űrkutatásokért
translative űrkutatássá űrkutatásokká
terminative űrkutatásig űrkutatásokig
essive-formal űrkutatásként űrkutatásokként
essive-modal
inessive űrkutatásban űrkutatásokban
superessive űrkutatáson űrkutatásokon
adessive űrkutatásnál űrkutatásoknál
illative űrkutatásba űrkutatásokba
sublative űrkutatásra űrkutatásokra
allative űrkutatáshoz űrkutatásokhoz
elative űrkutatásból űrkutatásokból
delative űrkutatásról űrkutatásokról
ablative űrkutatástól űrkutatásoktól
Possessive forms of űrkutatás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. űrkutatásom űrkutatásaim
2nd person sing. űrkutatásod űrkutatásaid
3rd person sing. űrkutatása űrkutatásai
1st person plural űrkutatásunk űrkutatásaink
2nd person plural űrkutatásotok űrkutatásaitok
3rd person plural űrkutatásuk űrkutatásaik