zsenialitás

Hungarian

Borrowed from German Genialität, from French génialité (“geniality”).^[1] With Latinate -itás ending.

zsenialitás (plural zsenialitások)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	zsenialitás	zsenialitások
accusative	zsenialitást	zsenialitásokat
dative	zsenialitásnak	zsenialitásoknak
instrumental	zsenialitással	zsenialitásokkal
causal-final	zsenialitásért	zsenialitásokért
translative	zsenialitássá	zsenialitásokká
terminative	zsenialitásig	zsenialitásokig
essive-formal	zsenialitásként	zsenialitásokként
essive-modal	—	—
inessive	zsenialitásban	zsenialitásokban
superessive	zsenialitáson	zsenialitásokon
adessive	zsenialitásnál	zsenialitásoknál
illative	zsenialitásba	zsenialitásokba
sublative	zsenialitásra	zsenialitásokra
allative	zsenialitáshoz	zsenialitásokhoz
elative	zsenialitásból	zsenialitásokból
delative	zsenialitásról	zsenialitásokról
ablative	zsenialitástól	zsenialitásoktól
non-attributive possessive - singular	zsenialitásé	zsenialitásoké
non-attributive possessive - plural	zsenialitáséi	zsenialitásokéi

Possessive forms of zsenialitás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	zsenialitásom	zsenialitásaim
2nd person sing.	zsenialitásod	zsenialitásaid
3rd person sing.	zsenialitása	zsenialitásai
1st person plural	zsenialitásunk	zsenialitásaink
2nd person plural	zsenialitásotok	zsenialitásaitok
3rd person plural	zsenialitásuk	zsenialitásaik

^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN