ruhátlan

Hungarian

Etymology

ruha +‎ -tlan

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈruɦaːtlɒn]
• Hyphenation: ru‧hát‧lan

Adjective

ruhátlan (not comparable)

1. unclothed, undressed, nude

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	ruhátlan	ruhátlanok
accusative	ruhátlant	ruhátlanokat
dative	ruhátlannak	ruhátlanoknak
instrumental	ruhátlannal	ruhátlanokkal
causal-final	ruhátlanért	ruhátlanokért
translative	ruhátlanná	ruhátlanokká
terminative	ruhátlanig	ruhátlanokig
essive-formal	ruhátlanként	ruhátlanokként
essive-modal	ruhátlanul	—
inessive	ruhátlanban	ruhátlanokban
superessive	ruhátlanon	ruhátlanokon
adessive	ruhátlannál	ruhátlanoknál
illative	ruhátlanba	ruhátlanokba
sublative	ruhátlanra	ruhátlanokra
allative	ruhátlanhoz	ruhátlanokhoz
elative	ruhátlanból	ruhátlanokból
delative	ruhátlanról	ruhátlanokról
ablative	ruhátlantól	ruhátlanoktól
non-attributive possessive - singular	ruhátlané	ruhátlanoké
non-attributive possessive - plural	ruhátlanéi	ruhátlanokéi

Derived terms

• ruhátlanság

Further reading

• ruhátlan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN